Hírek
A kohéziós politika hatása a sebezhető közösségek és csoportok integrációjára
Gábor Harangozó- Köszönöm szépen, elnök úr! Tisztelt biztos asszony! Kedves kollégák! Vannak térségek, és ezekben a térségekben emberek, akik nem képesek élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket mi, európai forrásokból próbálunk biztosítani számukra, hogy minél gyorsabban föl tudjanak zárkózni az uniós átlaghoz, hogy megszűnjön az a szegénység, amiben élnek.
Én ezt a jelentést azért kezdeményeztem, hogy vizsgáljuk meg, hogy mi annak az oka, hogy ezekben a térségekben képtelenek vagyunk fejlődést elérni, és tegyünk javaslatokat annak érdekében, hogy ez a folyamat forduljon meg, szűnjön meg. Amint azt az Európai Bizottság negyedik kohéziós jelentése is kimondja, az egyes országok szintjén nagyon hatékonyan működik a kohéziós politika. Gyakorlatilag azokban az országokban, amelyek már csatlakoztak, kapnak kohéziós támogatásokat, nagyobb fejlődés indult be, egy jó felzárkózási pálya indult el. Azonban, hogyha megnézzük egy kicsit lentebbi szinteken, az egyes régiók közötti különbségek már nem csökkennek ilyen mértékben. Példaként szeretném hozni Magyarországot, Magyarországon például a központi régió az európai uniós átlag egy főre jutó GDP-jének a 110%-át érte el, míg Magyarországon a hét régióból négy régió van, ahol 45% alatti az egy főre jutó GDP. De itt már legalább ezek a különbségek nem nőnek. Azonban, ahogy ezt a negyedik kohéziós jelentés is kimondja, a régiókon belüli különbség sok esetben folyamatosan nő.
A szavazáshoz fűzött indokolások
Gábor Harangozó- Miután a mezőgazdasági támogatások közpénzből származnak, alapvető azok objektív kritériumokon alapuló, tisztességes szétosztása.
Egyetértünk tehát annak szükségességével, hogy végezzünk felméréseket a mezőgazdasági birtokok feltételeinek meghatározása érdekében.
Felmérések a mezőgazdasági üzemi struktúráról és a mezőgazdasági termelési módszerekről
Gábor Harangozó- Köszönöm szépen, elnök úr! Tisztelt kollégák! A mezőgazdasági üzemek szerkezetéről szóló felmérések a Közösség legrégebbi statisztikai felmérései közé tartoznak, alapvető és szükséges információt nyújtanak az Unió gazdaságairól.
Különösen most, hogy 12 új tagállammal bővült a Közösség és éppen a közös agrárpolitika megreformálásán dolgozunk, nagy jelentősége van annak, hogy minél hamarabb új, átfogó felmérést tudjunk tartani. Ahhoz, hogy igazságos és jól működő agrárpolitikát tudjunk csinálni, szükségünk van ezekre az összehasonlítható és egységes adatokra. Éppen ezért én arra törekedtem, hogy az első olvasatban már megegyezésre tudjunk jutni, és minél hamarabb elindulhassanak ezek a felmérések.
Az EU fogyasztóügyi politikai stratégiája 2007–2013
Gábor Harangozó– Örvendetesnek tartjuk a folyamatban lévő, a fogyasztói tudatosság szintjének további beépítésére irányuló törekvéseket, ami a meglévő fogyasztóvédelmi jogi keret hatékony végrehajtásának szükséges alapját képezi, különös tekintettel a lakosság legkiszolgáltatottabb csoportjaira.
Nem csupán a fogyasztói jogokra vonatkozó átfogóbb jogi keretre van szükség, hanem ezenkívül valóban figyelembe kell vennünk a fogyasztói érdekeket a belső piaci egységesítés végrehajtása során. Nyilvánvaló, hogy az Unió egész területén érvényes, erősebb, egységes fogyasztóvédelmi rendszer valamennyi polgár érdekét szolgálja. A belső piac megvalósítása alkalmat teremt a harmonizációs intézkedések végrehajtására, a fogyasztók által a hétköznapokban tapasztalt problémák megoldása céljából. Ezért külön figyelmet kell fordítani az új digitális környezettel kapcsolatos ágazatokra.
Bizottság: 2009-es költségvetési keret és prioritások
Gábor Harangozó– Fel kell készülnünk azokra a változásokra, amelyek 2009-ben a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével és az európai választások lezajlásával következnek be, mivel e változások jelentős hatással lesznek a költségvetésre. Az újonnan megválasztott Parlamentnek és kijelölt Bizottságnak új költségvetési eljárásokat kell alkalmazniuk.
Ezért szükségszerűvé válik, hogy 2009-re átlátható és megvalósítható költségvetési keretet és prioritásokat terjesszünk elő. Egyebek mellett rendkívül fontos annak biztosítása, hogy a költségvetés elegendő erőforrásokat tartalmazzon a prioritásokhoz. E tekintetében örömmel konstatálom, hogy előadónk, Haug asszony a szolidaritás elvére mint az európai politikák egyik sarokkövére helyezi a hangsúlyt, különösen ami a kohéziós és a strukturális politikákat illeti.
A Horvátországról szóló 2007. évi országjelentés – A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló 2007. évi országjelentés
Gábor Harangozó– Kétségtelen, hogy a csatlakozási tárgyalások kezdete óta Horvátország döntő erőfeszítéseket tett arra, hogy megfeleljen a közösségi vívmányok támasztotta követelményeknek.
Örömmel tapasztaltuk, hogy a tárgyalások számos új fejezetét nyitottuk meg. Horvátország csatlakozása ösztönző példa kell, hogy legyen minden más jelölt és lehetséges jelölt nyugat-balkáni ország számára.
Fenntartható mezőgazdaság és a biogáz: az jogszabály felülvizsgálata
Harangozó Gábor- Köszönöm szépen, elnök asszony! Tisztelt biztos asszony! Kedves kollégák! Mai globalizált világunkban egyre több kihívásnak vagyunk kitéve. Ilyenek például a klímaváltozás, a növekvő szegénység, az energiahatékonyság és az energiabiztonság problémája, a megújuló energiaforrások felhasználásának kérdése.
Ezért nemcsak reagálnunk kell az Uniót érintő kihívásokra, hanem a fenntartható mezőgazdaság érdekében közös stratégia mentén összehangolt szakpolitikai intézkedésekkel kell megpróbálnunk rendezni a 27-ek nehézségeit.